Szűz Mária: Isten Anyja

Szent Atanáz püspök leveleiből

(Epist. ad Epictetum 5-9: PG 26, 1058. 1062-1066)

Az Ige a mi emberi természetünket Máriától vette fel

Az Ige Ábrahám leszármazottait karolta fel, és amint az Apostol mondja: Minden tekintetben hasonlóvá kellett válnia testvéreihez (Zsid 2, 16), és a miénkhez hasonló testet felvennie. Azért választotta ki Máriát, hogy belőle vegye fel emberi testét, és azt mint sajátját ajánlja fel értünk. A szülést megemlíti a Szentírás, és azt mondja: Pólyába takarta (Lk 2, 7); és boldognak hirdeti a kebleket is, amelyek táplálták; s az anyaméhet megnyitó szüléssel mintegy megvalósult az áldozat. Gábor angyal pontosan és okosan adta hírül Máriának Isten üzenetét, amikor nem egyszerűen a benned születik kifejezést használta, hanem azt mondta belőled születik, és ezzel jelezte, hogy akit Mária a méhében hordott, az valóban belőle származik; nehogy úgy tűnjék, mintha az Ige csak látszólag vette volna fel az emberi testet.

Valóban úgy áll a dolog, hogy az Ige a mi természetünket vette fel, felajánlotta áldozatként, teljesen fel is emésztette, és végül a sajátjába öltöztetett minket. Az Apostol pedig ennek az okát is megadja: Ennek a romlandó testnek fel kell öltenie a romolhatatlanságot, ennek a halandónak a halhatatlanságot (1 Kor 15, 53).

Ezek pedig nem képzelet szüleményei, mint ahogy némelyek vélik, - ez távol legyen tőlünk! Az Üdvözítő valóban emberré lett, és így valósította meg a teljes ember üdvösségét. Valóban a mi üdvösségünk semmiképpen sem valami kitalált dolog, s nem egyedül a test üdvössége, hanem az egész emberé, a léleké és a testé; magában az Igében valósult meg az üdvösség.

A Szentírás szerint valóságos emberi természet volt, amely Máriától származott, és az Úr teste valóságos volt: valóságos - amint mondtam -, ugyanolyan testtel létezett, mint a miénk. Mária ugyanis nővérünk, tudniillik mindannyian Ádámtól származunk.

Az, amit János mond: Az Ige testté lett (Jn 1, 14), ugyanazt jelenti, amit Pál, hasonló kifejezésmóddal így ír: Krisztus magára vállalta helyettünk a törvényszegés átkát (vö. Gal 3, 13). Az Igével való közössége és kapcsolata azt a mérhetetlenül nagy ajándékot adta az emberi testnek, hogy a halandóból halhatatlanná, érzékiből szellemivé lett, és bár a földből származott, eljutott az égbe.

Viszont a Szentháromság, bár az Ige Máriából testet öltött, örökké Szentháromság, és nem lehetséges benne gyarapodás, sem csökkenés, hanem mindig teljes, és a Szentháromságban az egy Istenséget valljuk, és az Egyházban az Igét Atyjával egy Istennek hirdetjük.