Plébániák

Adony

1723-ra épült fel mai temploma, ez évtől plébánia.

Anyakönyvek: 1733-tól
Historia Domus: 1848-tól

Plébánosok:

Strelle Benedek bencés 1721-, Herbert József 1724-, Ujváry Ferenc 1731-, Brinda Ignác 1734-, Milldorfer (Tejfalussy) György 1739-, Leüttner József 1755-, Karvászy József 1760-, Perczel József 1788-, Spetykó Ferenc 1789-, Baján Ferenc 1797, Neiszer József 1797-, Funtek László 1801-, Pakróczy János 1825-, Koller János 1848-, Csöngedi Gyula 1898-, Gerencsér János 1929-, Lendvay Zoltán 1951-, Kristofory Valter 2004-, Tokodi Bence 2008-, Szabó Gyula 2011-, Szemere János 2015-, Bozai Márton 2016-, Dunaújváros látja el 2020.08.01.-2020.08.31., Győri Balázs István 2020.09.01.-


Temploma


A közel 300 éves templom hozzátartozik Adony Város képéhez. Sokak számára kedves és mély emlékek hordozója, de mindenki számára a város múltját, történetét hordozó műemlék. A történelmi forrásokból ismert Szent Mihály puszta is kolostor-temploma, illetve annak védőszentjéről kapta a nevét.

Adony 1332-es vatikáni összeírás szerint már templomos hely volt. Mostani formáját 1722-23-ban a betelepülő németek építették barokk stílusban a török alatt elpusztult templom helyett, részben annak kövei felhasználásával. Zenneg Kristóf és Mikleisch Gergely földesurak építették a lakosság segítségével. A torony csak a század végére készült el 1797-re 3 haranggal. Ebben az időben a főoltárkép a segítő Szűzanya képe, amely mai is látható, 1847-ben készül el a toronyóra, amely a II. világháború idején komoly sérülést szenvedett. 1859-ben a főhomlokzatra kerül Szent Péter és Szent Pál szobrai amelyeket Göde Katalin ajándékozott a templomnak. A század végére a templom megnagyobbítására került sor, melyet Csöngedi Gyula fiatal plébános valósította meg Szabó Gyula kőmíves segítségével. Gelencsér János plébános úr nyugalomba vonulás után Galambos Iréneus atya vette át a plébániát, ki rövid idő alatt sok eredményt ért el. Megnagyobbította a kórust, és kifestette a templom belsejét, Mária Templom révén a Szűz Anya életének eseményeit festette meg a templom kupoláira. A festést dr. Dénes Jenő főiskolai tanár festőművész végezte.

A templom mai felépítése: A teleülésközpontban, a főút mentén, kertben szabadon álló, megközelítően keletelt, kereszthajóval bővített, nyeregtetős épület, a homlokzat síkjában emelkedő órapárkányos, összetett sisakú toronnyal, a nyolcszög három oldalával záródó szentéllyel. A sárgára festett homlokzatokat fehér sáv keretezi.

Nyugati főhomlokzatát négy pilaszter osztja három részre. A középtengelyben szegmentíves kőkeretes kapu nyílik, zárókövében 1723-as építési dátum. Felette nagyméretű szalagkeretezett ablak, két oldalt 1-1 szoborfülkében Szt. Péter és Szt. Pál szobra látható. A torony ívvel kapcsolódik a hajóhoz, az oromfal szélein kővázák. Az órapárkány alatt minden oldalon félköríves, vakolatkeretezett ablakok állnak.

A hajó északi és déli homlokzatainak síkját az 1902-ben épített kereszthajó töri meg. A homlokzatok ablakai nagyméretű, félköríves záródású, díszes vakolatkeretezésben álló nyílások, csakúgy mint a szentélyen. A szentély két oldalán sekrestye, illetve szertár, téglány alakú nyílásokkal, oratóriummal.

forrás: https://www.adony.hu

Perkáta

(Részben helybenlakó) dunaföldvári ferencesek látták el 1752-ig, a plébánia megszervezéséig. Temploma több bõvítés után 1916-ra nyerte el mai alakját.

Anyakönyvek: kereszteltekrõl 1745-tõl,
Anyakönyvek: házasultakról 1753-tól,
Anyakönyvek: megholtakról 1791-tõl
Historia Domus: 1907-tõl

Adminisztrátorok és plébánosok:

Bischán Miklós 1752-, Aranyosy Mátyás 1762-, Marich János 1789-, Radnich Pál 1792-, Meres János 1831-, Mészáros Gáspár 1836-, Galgóczy Ferenc 1850-, Posits Mihály 1883-, Kéri Ferenc 1902-, Kisberk Imre 1936-, P. Horváth Ferenc 1941-, Gyarmati István 1954-, P. Horváth Ferenc 1956-, Pásthy Vilmos 1959-, Tihanyi József 1977-, Pámer Ottó 1990-2016. Ellátja Adony 2016-, Dunaújváros 2020.08.01.-2020.08.31., Adony 2020.09.01.-


Temploma

A főoltárt a templom eredeti pártfogójának, Gyertyaszentelő Boldogasszonynak szentelték, s az oltárkép (amely ma is megvan, ám nem a főhelyen található) ábrázolta jelenet is hozzá kapcsolódik: az agg Simeon bemutatja a csecsemő Jézust a templomban. Az oltáron a magyar szent királyok, Szent István és Szent László szobrai álltak, az oltárkép felett a Szentháromság ábrázolása függött. A templomhajó mindkét oldalán egy-egy oltár nyílott: jobbra a ferences rendet alapító Assisi Szent Ferencé a szent kerek festményével, Szent Antal és Szent Bernát szobraival, balra pedig Nepomuki Szent János oltára, az oltár névadójának festményével, Szent József és a jezsuita Xavéri Szent Ferenc szobrával. A templomban helyezték el azt a Mária-szobrot is, amelyet a körmenetekben hordoztak. A templom orgonával is rendelkezett, amely a négy oszlopon álló, fából készült karzaton helyezkedett el.

Ezt az építményt toronnyal még nem látták el, a hozzá épült fa harangtoronyról elsőként a század közepén tesznek említést- ekkor három harangját használják.

Az 1738-tól dühöngő országos pestisjárvány Perkátán is sok áldozatot szedett, az emberek nagy félelemmel viseltettek a betegség iránt. A lakosok 1739-ben elhatározták, hogy a veszedelmes ragály elhárítására s egyben (mivel a bajt az isteni kegyelem hiányával hozták kapcsolatba) az istenség kiengesztelésére egy kápolnát építenek Szent Rókusnak szentelve. A kápolnában néha miséztek, s még 1786-ban is áll. A pestis emlékére készülhetett az a Szentháromság-szobor is, amelyet a század közepén összeállított leltárban jegyeztek fel.

Az évszázad derekára azonban a Boldogasszony-templom már nem felel meg sem a falu, sem az egyházi vezetés igényeinek. A település lakossága az 1730-as, 1740-es években jelentős mértékben növekszik, a plébánia pedig - kinevezett plébánosai útján - az egyházmegye vezetése alá kerül. 1753-ban Padányi Bíró Márton püspök felméri a helyzetet. 1754-ben ugyan a szükséges templomi felszerelésekkel el van látva a templom, de az épület falai olyan gyengék, hogy alig képesek tartani a tetőt, s a plébánia is felújításra szorul, csak egy lakószoba van benne, ottlakásra kevéssé alkalmas. A templom és a plébánia felújítására 1756 és 1758 között kerül sor az uradalom és a lakosok összefogásával. Padányi Bíró Márton püspök is felajánlja a faluból származó tizedjövedelmét a restaurálásra. Az új plébániában már három szoba és egy konyha van. Az építkezések megszervezését és irányítását Horváth Ádám uradalmi intéző végzi. Az ura dalom gazdasági erőforrásai mellett a templompénztár tartalékait is felhasználják. A perkátai római katolikus egyház jövedelmei az 1754. évi canonica visitatio (egyházlátogatás) szerint kielégítőek, meghaladják a kétszáz forintot, ami lehetővé teszi, hogy - szerény mértékben ugyan, de mégis - hozzájáruljanak egy ilyen munka költségeihez. A fő terheket azonban az uradalom viseli.

forrás:https://www.kisboldogasszonyalapitvany.hu

Rácalmás

Adony, 1752-tõl Dunapentele filiája, 1848-ban plébániává szervezik. Mai templomának építését 1970-ben kezdték meg.

Anyakönyvek: 1848-tól
Historia Domus: 1992-tõl

Plébánosok:

Schwannfelder Kristóf 1848-, Király Ferenc 1849-, Szombathy Ferenc 1851-, Pfriem Sándor 1853-, Pödör István 1865-, Gönczöl Antal 1904-, Langhammaer János 1949-, Balogh Árpád 1952-, Makai Lajos 1958-, Geiger Jakab 1966-, Lauber Benedek 1967-, Soós József 1967-, Varga Vilmos 1981-, Gergely László 1984-, Szakál Antal 1986-, Marx Ferenc 1992-2015. Adony látja el 2015-, Dunaújváros 2020.08.01.-2020.08.31., Adony 2020.09.01.-

Filiája, Kulcs 1848 elõtt Dunapenteléhez tartozott. Kápolnája 1935-ben épült.


Temploma


Feltöltés alatt...

Szabadegyháza

Perkáta filiája 1778-ig, majd Sárosdé. 1928-tól helyi káplánság, 1949-tõl plébánia. Temploma 1938-46 közt épült.

Anyakönyvek: 1928-tól
Historia Domus: 1926-tól

Lelkészek és plébánosok:

Gaál Balázs 1928-, Horváth Dezsõ 1930-, Kálmán János 1932-, ifj. Horváth József 1933-, Lehotai János 1941-, Nagy György 1944-, Proity Márton 1952-, Horváth Sándor 1963-, Nagy Mihály 1975-, Pámer Ottó 1978-, Perkáta látja el 1989-, Adony látja el 2016-, Dunaújváros 2020.08.01.-2020.08.31., Adony 2020.09.01.-


Temploma